Ép testben, ép lélek

Sziasztok!

 A mostani bejegyzést a sportról és annak mindennapi hatásairól terveztem írni, de van benne elég sok más érdekesség is! 

Nagyon érintetnek érzem magam ebben a témában. Sajnos az egyetemi éveimet jó néhány kiló felesleggel, plusz egészségtelen szokások tömkelegével zártam. Mindvégig tisztában voltam, hogy rossz úton jártok, mégis kényelmesebbnek éreztem, ha nem változtatok. De őszíntén bevallva, nem is gondolkodtam semmin, csak sodródtam az élet élvezetei között. És akkor eljött az a pont, amely a Hollywood-i forgatókönyvekkel ellentétben nem egy nevezetes napon volt, vagy valami sorsfordító esemény hatására, hanem inkább egy folyamat részeként. Először azonosítottam a problémát, aztán eltelt elég sok idő, amikor nagyon rosszul éreztem magam, de a gondolaton és tervezésen kívül semmi nem változott. Aztán addig érlelődött bennem, míg egy nap azt mondtam, hogy „Állj! Változtatok!”, és ennyi.

Érdekes téma, egy kicsit fejtegetem is , hogy miért kellett a probléma azonosítás, és a döntés között, ahogy fogalmaztam „elég sok időnek” eltelnie. Ennek oka a változással szembeni külső és belső ellenállások leküzdése. Változtatni nehéz, a megszokottal szemben az új szokások, dolgok bevezetése nehéz. A kényelmi zónán kívül cselekedni nehéz. De pont a nehéz dolgok megtétele után születnek a sikerek. Tehát ennek muszáj nehéznek lennie. Nem lehet mindenki sikeres.

Térjünk vissza az eredeti témához! Eldöntöttem sportolni fogok, odafigyelve étkezni, és változtatni a rossz szokásaimon. Ezen témákban nagyon sok internetes forrást elolvastam, és próbáltam ki, néhány tapasztalatom:

Rendszeres sport:
Én javaslom mindenkinek, hogy végezzen valamilyen rendszeres sporttevékenységet. Szinte teljesen mindegy mi az. A hangsúly a rendszeresen van. Az utóbbi másfél évben én elég sok mindent kipróbáltam, úsztam, futottam, konditerembe jártam, kerékpároztam, és videós edzésprogramokat is végeztem. A tapasztalatom az, hogy ne magányosan csináld ezeket a tevékenységeket. Amibe egyedül kezdtem bele azt egy idő után meguntam elhanyagoltam, pedig szerettem, de nekem kell valami plusz motiváció. Jelenleg több, mint fél éve járok konditerembe, valamint futni. Heti 5 alkalommal mozgok. Az, hogy ebbe ilyen kitartó vagyok, nagyban köszönhetem edzőtársaimnak. Az előző bejegyzésben ajánlott tanácsot követtem, olyan társaságot kerestem, amellyel azonosak a céljaink. A közösség ereje segítségével motiváljuk és segítjük egymást a közös mégis egyéni céljaink elérésében. Megalkottunk egy olyan közösségi programot, amelyet mindannyian szívesen csinálunk, van célja, és közben jól érezzük magunkat. Ez csak az elején nehéz, amíg kialakul a rendszer. Utána már szokássá válik, és a hiánya válik szokatlanná.
Érdekes, mert míg az volt a kezdőmotiváció, hogy egy jobb külsőt érjek el, mostanra átalakult a motiváció, már a mozgás szeretete adja azt. Nagyon jóleső érzés látni a fizikai és alkati fejlődést. Ezen túl a sport kitartást ad az élet más területein. Annak ellenére, hogy a sport fárasztó, én mégis sokkal terhelhetőbbnek érzem magam, amióta rendszeresen sportolok. További előnye az önbizalom. Szerintem ez sokaknak okoz problémát, köztük nekem is. Úgy érzem, hogy a sport, és a kitűzött célok elérése nagyon sok önbecsülést tud adni. Tehát a sport jó fizikumot, állóképességet, terhelhetőséget, önbizalmat és egy jobb megjelenést ad az űzője számára.

Bár a sportról írok, mégis röviden meg kell említenem a táplálkozást is. Amennyiben fogyás vagy valamilyen külső átalakítás a célod, úgy a sport azt nem fogja elvégezni, muszáj lesz a konyhában is tenni érte. Hosszasan tudnék a témáról írni, de ezt most mellőzöm (ha több olyan visszajelzést kapok, hogy szívesen olvasnátok egy egészséges táplálkozásról szóló cikket akkor, lehet, hogy készül egy olyan is :D)

Ennyit szerettem volna szintén csak gondolatébresztőként írni a sportról. Remélem tetszett!

Üdv:

Tamás